ó őzike-létem én karcsú bokám!
idén nyáron – most hatvan felett –
hogy először láttam valahogy nagyobbnak
egy rettentő hőséggel küzdő cipekedő nap
éjjelén a zuhany alatt annyira megijedtem
mint aki egyszerre egész önmagát veszíti el
semmi más megvastagodás ilyen riadalmat
nem okozott még sem a comb a derék
de még a meg nem szokható pékné-felkarok
sem amik mintha arányaikban még mindig
őriznék az örökkön-ugyanolyan lét jegyét
– de a bokám!
az én karcsú szép bokám tehát a talmi
biztosíték és lesz ekként az akhillészi jel
Falcsik Mari
fotó: Varga Imre