mikor anyámat először
lecsórikám-szegény-mamizták
még csak nyolcvanöt volt
és szívből felkacagott
mint egy bakfis
mondom még csak nyolcvanöt
alig volt és előzékenységből
számolta ki az aprót mert
a pénztáros felszisszent
az ötezres láttán
eggyel mögötte dohogott
a középkorú nő: most mit
piszmog itt a fillérjeivel?
kettővel a mögül szólt előre
az emberebb fiatalasszony:
jaj csórikám szegény mami
hadd számolgassa már ki
ha neki már csak az van!
– és itt tört ki anyámból
szinte hálásan a megértő szóért
az a csengő kacaj
Falcsik Mari
fotó: Nagy M. Hedvig