21. Színlelők

Az emberi test bomlása. Szörnyű sebek fekélyesedése. Ótvar, lepra, pestis. Sötétség, hangzavar. Állj bosszút a megölt rokonaidért, és hallgass! Bűz, rohadás. Viszketés, leváló bőrdarabok. Bűntől szaglik az embert utánzó majom. Bűn és bűnhődés. Vergődő lelkek. Bénulás, kifacsarodás, epilepszia. Malária? Sorvadás. Reménytelenség. Gyógyulás nincs. Ha Isten mérges, járvánnyal sújtja az embert. Ha dühe nem csillapodik: mindenki meghal. Ha ettől Isten megnyugszik: a hangyákból még újjá lehet születni. Ha ez mégsem jönne össze, akkor az a transzcendencia hanyag eleganciája. Semmi sem tökéletes, még a teremtésbe is csúszhatnak aprócska hibák. Ezt hívjuk bűnnek. A bűn egy metafora. A metafora költői kép, más szóval trópus. A bűn tehát trópus. Ha trópus, akkor utazás: búvárkodás a Maldív-szigeteknél, nászút a Seychelle-szigeteken. És ha nászút, akkor ne legyen az ember szerelmes? Van-e fontosabb, mint ez az érzés? Mi lenne velünk, ha még ebben sem lenne szabadságunk? Lehet-e az érzéseknek korlátokat állítani? Nem igaz az, hogy a szerelemben és a háborúban mindent szabad? És tehet arról bárki, hogy kibe lesz szerelmes? Pucéran. Dühtől sápadtan. Harapva. Árnyként. Rohanva. Ennyi maradt a szenvedélyből: a megszégyenítő meztelenség, a veszett harag, az állati lét, az örökös kergetőzés az örökkévalósággal. Mint óljából, ha előront a disznó. Egy nő, mint disznó! Az egykori szerelem, ma veszett őrjöngés! Miért? Mert jön egy bürokrata, aki táblázatokat készít, osztályoz, szelektál, besorol, ítél, leltári számmal lát el és archivál. Így vagyok én itt a pokol mélyén, az irattár azon részén, ahol a hamisítók tengődnek. Mert itt rend van, és nincs félreértés. Mert másokat megtéveszteni bűn − mondja a bürokrata. És ha ennek érdekében más ember alakját öltöd magadra – még nagyobb vétek. A hivatalnokok pedig szorgosan szortírozzák a megadott szempontok alapján a vétkeseket. Iktatószám: XXX/37-42. Ennyi és egy vesszővel sem több. Mert végül mindannyiunkból csak egy név és egy szám marad. Idővel a név feledésbe merül, de a szám nem tűnik el, mert iktatószám nélkül kitörne a káosz, és az bürokratikus apokalipszishez vezetne, márpedig azt a pokolba kívánjuk. Kit érdekel már a szerelem, amikor a testet kukacok bomlasztják, a sötétben pedig árnyak vonaglanak? Ki akarja hallani a régi történetet arról, hogy úgy szerette atyját, ahogy atyát szeretni vétek?

Magyary Ágnes
fotó: Syporca Whandal

21. Színlelők (személy hamisítók) – A Pokol nyolcadik körében koncentrikus körben
tíz szennyrovat található. A tizedik szennyrovat második szegletében a tébolyult
őrjöngő lelkek egymásra támadnak, foggal, körömmel.