A. Fehér Vera 1983-ban született Kecskeméten, ahol a mai napig él. Autodidakta fotósként 2005-ben hozta létre a Hibaista Csoportot, melyben hibákat és véletleneket előtérbe helyező kísérleti fotográfiával foglalkozott koincidenciaművész-társaival, 2015-ig aktívan publikálva munkáikat. Hímezett fotográfiáival az Esztergomi Fotográfiai Biennálén Esztergom város különdíját nyerte 2018-ban. Fotográfia mesterképzését a Kaposvári Egyetemen szerezte 2019-ben. Első albumának címe Fekete Éden, melyben elvált anyaként önmaga és kislánya kapcsolatát dolgozza fel. Szabadúszó újságíró, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a punkt.hu munkatársa. A Halszájoptika rendszeres szerzője.
Aknay Csaba 1976-ban született Budapesten. Hivatásos fotográfus, a The Orbital Strangers Project alkotópáros egyik tagja.
Altnőder Emese fotográfus 1977-ben született Budapesten. Fotográfiai tanulmányait 2008–2010 között a Fotografus.hu Alapítványi Fotóiskolában végezte. Munkáit egyéni és csoportos kiállításokon, nemzetközi (Bukarest, Genova és Calice) és hazai (Budapest, Dunaújváros, Szentendre) művészeti intézményekben egyaránt bemutatja. 2009-től tagja a Hibaista alkotócsoportnak. Dupla expozíciós, mobilapplikácóval készített képeiből 2019-ben nyílt kiállítása a Capa Centerben.
Baján Simon Lázár
Bak Zsófia
Birtalan Zsolt 1967-ben született Budapesten. Érettségi után fényképész szakmát szerzett, a rendszerváltás időszakában fotóriporterként napilapoknak, sajtóügynökségeknek fotózott. A kilencvenes évek végétől érdeklődése az alkalmazott fotográfia és ezzel párhuzamosan az alkotói fotó felé fordult. Magazinoknak és képügynökségeknek fényképezett, illetve képszerkesztőként is több helyen dolgozott. Képei azóta is rendszeresen szerepelnek pályázatokon, kiállításokon. 2010 után a fotóoktatás került fókuszba, több helyen tanít, illetve tart workshopokat analóg és digitális fotózás témakörben. Főállásban jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa. 1992-óta tagja a Magyar Újságírók Szövetségének, 1997-óta a Magyar Fotóművészek Szövetségének.
Balassa László (1977– 2019) Budapesten született fotóművész, civilaktivista, alapítványi, karitatív fotós projektek, workshopok résztvevője és szervezője, amatőr zeneszerző. A Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Keystone Press Agency svájci fotóügynökség tagja, a National Geographic munkatársa. Magyarországon kezdett el autodidakta módon fotózni, majd Spanyolországban telepedett le, ösztöndíjasként a Barcelonai Egyetem (Universitat de Barcelona Facultad de Bellas Artes) nagy múltú képzőművészeti fakultásán folytatta tanulmányait. Témái szerteágazóak, portré- és tájképei komor, hideg hangulatúak. Különös figyelmet szentelt a magyar underground művészek, hajléktalanok, bűnözők, nyomorúságban élők világának. 2015–18 között, BWS néven ingyenes workshopokat szervezett Budapesten.
Brenner Zoltán 1962-ben született Szabadkán. Belgrádban filozófia szakon abszolvált, Budapesten angol szakon diplomázott. Angoltanár, angol, szerb, horvát fordító, újságíró, egyéni vállalkozó. Foglalkozik performance művészettel (Opál Színház), versmondását hangköltészeti effektusokkal, énekkel kombinálja, A Mátyás-templom kórustagjaként középkori egyházi énekmódokkal is kísérletezik, magyar és külföldi filmekben kisebb szerepeket vállal, több keleti harcművészet gyakorlója, néptáncol. Előadóművészetében mindezek elemeit gyakran ötvözi.
Budavári Csaba 1967-benszületett. A Budapesti Fényszövben kezdte tanulmányait, majd az Institute of art Barcelona vizuális kommunikáció szakát végezte el. Az első időszakban alkalmazott fotográfiával foglalkozott, az évezred elején egyre inkább az experimentális fotográfia felé fordult, szubjektív dokumentaristának tartja magát. Tagja a MAOE-nek.
Csikós Attila író 1969-ben született Szombathelyen, jelenleg Budapesten él. Utolsó kötete 2018-ban jelent meg a Kortárs Kiadó gondozásában, Vidámpark címen.
Csősz Géza
Falcsik Mari költő 1956-ban született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarándiplomázott, azóta a költészet és a föllépései mellett szabadúszó szerkesztőként és műfordítóként keresi a kenyerét. Versköteteit a Magvető, a Jelenkor, a Scolar, a Mersz Könyvek adta ki, verseit jelentős irodalmi lapok publikálják. Színpadi előadások, megzenésítések, illetve holland, angol, olasz nyelven fordítások születtek belőlük – maga is tart előadóestek belőlük, és fordítja őket angolra. Ugyanilyen szívesen kapcsolja össze lírai tevékenységét a képzőművészettel, de akár a mozgásművészettel is. Rendre kísérletezik azzal is, hogy a líra nyelvén fejezzen ki hagyományosan más műfajok tipikus tartalmaként számon tartott életanyagot, például drámai szituációt, történetet, vagy akár még az esszébe, tanulmányba illő társadalmi jelenségek elemzését is.
Fehér Enikő
Ferdinánd Zoltán 1980-ban született Kiskunhalason, kisprózákat ír. 2018-ban jelent meg első, Nagy M. Hedviggel közös kötete, a Feles (Mersz Könyvek). Jelenleg a másodikkal, a Proletármulatóval bajlódik. A Halszájoptika rendszeres szerzője, olvasószerkesztője.
Follinus Anna 1984-ben született Bonnban, költő. Az ELTE német szakán és a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia BA szakán szerzett diplomát. Jelenleg Bécsben él. 16 éves kora óta rendszeresen publikál, eddig két verseskötete jelent meg. Junior Prima díjas.
Hartay Csaba 1977-ben született. 1996 óta jelennek meg verseskötetei, regényei. Szarvason él. Kilencedik verseskötete Átkiáltani az őszbe címmel 2020-ban jelent meg a Scolar Kiadó Live sorozatában.
Haynal Ákos 1968-ban született Budapesten. A Halszájoptika rendszeres szerzője, szerkesztője, a multimédiás estek állandó szereplője.
Hegedűs Ákos 1972-ben született Budapesten. 1991 óta foglalkozik versenyszerűen fényképezéssel. 15 éven keresztül dolgozott fotóriporterként és képszerkesztőként a magyar sajtóban. Főleg koncertfotósként volt ismert. 2005 óta szabadúszó fotográfus. 1996-ban elnyerte a Magyar Sajtófotó Pályázat hírkategóriájának első díját. 2017-ben képeit kiállították a londoni Somerset House-ban. Hét fotóalbuma jelent meg, a legutóbbi 2019-ben Harmadik rész címmel, a Halszájoptika Képirodalmi Hálózat íróinak közreműködésével.
Hernyák Zsóka
Hirmann Csaba
Horváth Eve 1984-ben Nagykanizsán született, költő. Jelenleg Dunavecse és Budapest között él. Magyar szakot végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Első kötete Konzol címmel jelent meg 2019-ben (MERSZ-Könyvek).
Icsu Renáta 1979-ben született, grafikus, aki fényképeket is készít. Visszahúzódó, zárkózott, magányos alkotó. A valóságtól elrugaszkodó, elgondolkodtató, sokszor nyomasztó képeinek főszereplője ő maga. Gyakran helyezi magát olyan jelenetekbe, amelyekbe a valóságban soha sem szeretne belekerülni. Ha kell, épít, ha kell, rombol, ha kell, feje tetejére állítja a világot egy kép kedvéért. Célja megmutatni a rózsaszín valóságon túli létezést.
Jásdi András
Kecskés Péter (1972, Budapest) Transzmediális képzőművész, elektrográfus, fotográfus, videóművész, művészeti író, költő, asztrológus, noisemaker, performer. Eddig négy önálló katalógusa és négy kötete jelent meg (versek és asztrológiai esszék), több, mint ötven egyéni kiállítása volt, működött szerkesztőként is. Tagja a MAOE-nek, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Küldeményművészeti Társaságnak, és a Magyar Aquinói Szent Tamás Társaságnak, tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, valamint alapítótagja az Egyesült Képek Egyesületnek, a United Gods-nak és a NEMTEIS perormansz-csoportnak. Tanított a Tan Kapuja Buddista Főiskolán és a MOMÉn.
Kerényi Tamás 1973-ben született Debrecenben. 2014-ig Budapesten élt, ezután családjával Angliába költözött. Végzettségét tekintve szociológus, jelenleg teherautó-sofőrként dolgozik. Idén kezdett publikálni, írásai eddig a kulter.hu, valamint a Prae folyóiratokban jelentek meg.
Klein Rudolf (Szabadka, 1955) építészettörténész, fotográfus, egyetemi tanár, az MTA doktora. A XX. századi építészet történetével foglalkozik, illetve az építészet és a filozófia, az építészet és a vallási/nemzeti önazonosság kapcsolatával. Nagyobb képes monográfiát készített a magyarországi zsinagógákról.
Komár Sabrina 1981-ben született Budapesten, a nagyváros okozta szorongás elől három éve falura költözött. 2020-ban szerzett mesterdiplomát Textiltervezés szakon a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A fényképezés jó ideje kíséri önismereti útján: munkái önéletrajzi ihletésűek, önarcképek, belső monológok különböző formákban, technikákkal. 2020 óta tagja a FISE-nek.
Kovács Zsolt
Köböl Vera 1949-ben született Budapesten. A Lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskola könyvtervezés–alkalmazott grafika szakán diplomázott. Tizennégy évig dolgozott a Corvina Kiadóban, 1984-től szabadfoglalkozású könyvtervező, alkalmazott grafikus, fotográfus. A Szép magyar könyv zsűritagja, majd szakmai vezetője volt, főiskolai diplomamunkák opponense. 1978-tól a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tagja. Képei többnyire az épített, tágabb értelemben az ember teremtette világ apró részleteit, a rácsodálkozás pillanatát rögzítik.
Koponyás Regina
Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él. Első kötete, a Periton 2004-ben jelent meg. Ugyanebben az évben odaítélték neki a Méhes György-debütdíjat, majd 2007-ben Mikó-díjat kapott. Második kötete Az ördög operába készül és más történetek címmel 2013-ban látott napvilágot. 2014- ben elnyerte a Fehér Klára Irodalmi Díjat. A Rövidzárlat az alvilágban 2016-ban, a Víziló a Szamosban című regényét 2018-ban adták ki. A Halszájoptika rendszeres szerzője.
Móricz-Sabján Simon
Murányi Zita (Budapest, 1982) magyar író, költő, újságíró. Versei jelentek meg egyebek között a Mozgó Világban, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Bárkában, a Népszabadságban. Első önálló kötetére, a 2003-ban megjelent Tükörpalota című kisregényre 2004-ben Bródy Sándor-díjat kapott. 2020-ban jelent meg (V)érző fa című verseskötete a Magyar Napló gondozásában.
Nagy Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4.–Budapest, 2007. január 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia 2017-ben posztumusz tagjává választotta.
Nagy M. Hedvig Budapesten született 1983-ban. A Práter utcai Szakiskolában kezdte tanulmányait, majd a Szellemkép Szabadiskolában folytatta, ahol 2011-ben végzett fotográfus szakon. Számos helyen kiállított (Gozsdu udvar, Millenáris Park, Kossuth Klub, Uránia Filmszínház), legutóbb az Art9 Galériában, az általa alapított Minek Kollektívával. Volt patológiai fotós, rendezőasszisztens, képkeretező és tárlatvezető. Jelenleg szabadfoglalkozású. Ferdinánd Zoltánnal közös kötete, a Feles, 2018-ban jelent meg a Mersz Könyvek gondozásában.
Nagy Zsuka 1977-ben született Nyíregyházán. Iskoláit a Nyíregyházi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen végezte. Költő, aki novellákat és kiállítás-megnyitókat is ír. Szereti az átmeneti műfajokat és a művészetek közötti átjárást. Hisz a szép szóban és a récsecskefizikában. Legutóbbi kötete: delej, versek (Orpheusz Kiadó, Budapest, 2020)
Nagy Zopán (Gyoma, 1973) fotóművész, költő, képzőművész. 1993-tól irodalmi-, művészeti folyóiratokban publikál, 1996 óta pedig rendszeresen kiállít, fő érdeklődési területe a különböző művészeti ágak összekapcsol(ód)ása. Miltényi Tibor (2016) szerint, képeit erős szimbolizmus jellemzi – de hogy mit akarhat szimbolizálni azt sűrű homályba borítja. Egyfolytában forszírozza a hibákat és provokálja a véletlent. Intenzív bölcseleti és képzeleti-figyelem motiválja – akárcsak verseit –, s állandóan reflektálja is önmagát a művekben. Misztikus érintettsége indulati-bölcseleti paradoxonokban létezik. 2016 óta a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja.
Nagygyörgy Zoltán 1980-ban született Budapesten. Szórakozásból szövegíró, megélhetésből mérnök. Szépreményű, de realista alkotóként határozza meg önmagát, amikor épp nem fáradt. A Halszájoptika állandó szerzője, előadásainak résztvevője.
Novák Zsüliet 1983-ban született, író. Pomázon él, nemrégiben fejezte be második novelláskötetét.
Orcsik Roland
Petőcz András
Pocsay Zsolt
Puskás Erzsi
Sajó László
Schmidt János
Syporca Whandal 1977-ben született, képzőművész, performer. A SkhyzoKhyno Studio alapítója, az Opál Színház, a Minek Kollektíva, a GLOBAL ART International Project, a Common Jam Project jelenlegi tagja, a Zuriel Waise és QAD zenei formáció tagja. Vizuális és performatív, zenei területen a műfaji határok átjárhatósága, és a technikai eszközök kombinálása érdekli. Munkái a kísérletezés esetlegességét, fragmentáltságát, de izgalmasságát is megjelenítik.
Szamosvári Bence Békéscsabán született 2001-ben. Azóta publikált a Műút portálon, a Pannon tükörben, az f21.hu-n (a lista folytatható), és írt egy meseregényt. Szeretné kiadni egyszer. Aztán írni még. És azt is kiadni. És írni. Igen, az jó volna.
Szunyogh Gábor
Szűcs Anna Emília
Talán Miklós 1968.január elsején született Budapesten. A hétfő gyermeke. Porfarmer, hang(vad)ász, fénykallózó. Léte szerdáját véli élni, bár előfordul, hogy csütörtököt mond. Jelmondata: Cherchez la flamme!
Tomaji Attila, költő, irodalomtörténész, Zebegényben él.
Triceps 1955-ben született Nagykikindán (a volt Jugoszláviában). Rendező, performer, művészeti író. Tanulmányait az ELTE magyar-szerbhorvát-esztétika szakán végezte (1974–80). Jugoszlávia, Svájc és Románia után 1993-tól Magyarországon él. Az Opál Színház (1993-) rendezője, a Szépírók Társaságának tagja (2009-), a pesti undorgrund Mersz Klub (2015-) vezetője.
Kötetei: Éhségkönyv (napló, Nyitott Könyvműhely, Bp. 2005), Nőket néző képek (digitális kollázsok Falcsik Mari verseihez, Scolar, Bp. 2013), Semmikor (versek, Bada Dada Alapítvány, Bp. 2017). Filmje Bada Dadáról: Dada Univerzoom (Gasner Jánossal, Zrem Film, Bp. 2008).
Ürmös Attila 1969-ben született Szabadkán, 1993 óta Budapesten él. Első kötete egy zenei monográfia volt (Pink Floyd, 1995. Cartafilus Kiadó). Novelláskötete: A semmittevés filozófiája (2007. Filagóra Kiadó). Tagja a Szépírók Társaságának. A 2010-es években a következő folyóiratokban publikált: Élet és Irodalom, Műút, Várucca Műhely, Mozgó Világ, Vigília, Magyar Műhely, Napút, Halszájoptika.
Tuza Mónika
Varga Imre 1977-ben született Tiszafüreden, fotósként dolgozik. Még humanista. A Halszájoptika képszerkesztője, rendszeres szerzője, előadásainak állandó résztvevője.
Virág Kriszta 1974-ben született Várpalotán, 1993 óta Budapesten él, ahol művészet- és szocioterápiás csoportvezetőként dolgozik. Írásai eddig a Kalligramnál, a Napútnál, a Vörös Postakocsinál, a Dróton és a Halszájoptikán jelentek meg.
Alkotók
A. Fehér Vera 1983-ban született Kecskeméten, ahol a mai napig él. Autodidakta fotósként 2005-ben hozta létre a Hibaista Csoportot, melyben hibákat és véletleneket előtérbe helyező kísérleti fotográfiával foglalkozott koincidenciaművész-társaival, 2015-ig aktívan publikálva munkáikat. Hímezett fotográfiáival az Esztergomi Fotográfiai Biennálén Esztergom város különdíját nyerte 2018-ban. Fotográfia mesterképzését a Kaposvári Egyetemen szerezte 2019-ben. Első albumának címe Fekete Éden, melyben elvált anyaként önmaga és kislánya kapcsolatát dolgozza fel. Szabadúszó újságíró, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a punkt.hu munkatársa. A Halszájoptika rendszeres szerzője.
Aknay Csaba 1976-ban született Budapesten. Hivatásos fotográfus, a The Orbital Strangers Project alkotópáros egyik tagja.
Altnőder Emese fotográfus 1977-ben született Budapesten. Fotográfiai tanulmányait 2008–2010 között a Fotografus.hu Alapítványi Fotóiskolában végezte. Munkáit egyéni és csoportos kiállításokon, nemzetközi (Bukarest, Genova és Calice) és hazai (Budapest, Dunaújváros, Szentendre) művészeti intézményekben egyaránt bemutatja. 2009-től tagja a Hibaista alkotócsoportnak. Dupla expozíciós, mobilapplikácóval készített képeiből 2019-ben nyílt kiállítása a Capa Centerben.
Baján Simon Lázár
Bak Zsófia
Birtalan Zsolt 1967-ben született Budapesten. Érettségi után fényképész szakmát szerzett, a rendszerváltás időszakában fotóriporterként napilapoknak, sajtóügynökségeknek fotózott. A kilencvenes évek végétől érdeklődése az alkalmazott fotográfia és ezzel párhuzamosan az alkotói fotó felé fordult. Magazinoknak és képügynökségeknek fényképezett, illetve képszerkesztőként is több helyen dolgozott. Képei azóta is rendszeresen szerepelnek pályázatokon, kiállításokon. 2010 után a fotóoktatás került fókuszba, több helyen tanít, illetve tart workshopokat analóg és digitális fotózás témakörben. Főállásban jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa. 1992-óta tagja a Magyar Újságírók Szövetségének, 1997-óta a Magyar Fotóművészek Szövetségének.
Balassa László (1977– 2019) Budapesten született fotóművész, civilaktivista, alapítványi, karitatív fotós projektek, workshopok résztvevője és szervezője, amatőr zeneszerző. A Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Keystone Press Agency svájci fotóügynökség tagja, a National Geographic munkatársa. Magyarországon kezdett el autodidakta módon fotózni, majd Spanyolországban telepedett le, ösztöndíjasként a Barcelonai Egyetem (Universitat de Barcelona Facultad de Bellas Artes) nagy múltú képzőművészeti fakultásán folytatta tanulmányait. Témái szerteágazóak, portré- és tájképei komor, hideg hangulatúak. Különös figyelmet szentelt a magyar underground művészek, hajléktalanok, bűnözők, nyomorúságban élők világának. 2015–18 között, BWS néven ingyenes workshopokat szervezett Budapesten.
Brenner Zoltán 1962-ben született Szabadkán. Belgrádban filozófia szakon abszolvált, Budapesten angol szakon diplomázott. Angoltanár, angol, szerb, horvát fordító, újságíró, egyéni vállalkozó. Foglalkozik performance művészettel (Opál Színház), versmondását hangköltészeti effektusokkal, énekkel kombinálja, A Mátyás-templom kórustagjaként középkori egyházi énekmódokkal is kísérletezik, magyar és külföldi filmekben kisebb szerepeket vállal, több keleti harcművészet gyakorlója, néptáncol. Előadóművészetében mindezek elemeit gyakran ötvözi.
Budavári Csaba 1967-benszületett. A Budapesti Fényszövben kezdte tanulmányait, majd az Institute of art Barcelona vizuális kommunikáció szakát végezte el. Az első időszakban alkalmazott fotográfiával foglalkozott, az évezred elején egyre inkább az experimentális fotográfia felé fordult, szubjektív dokumentaristának tartja magát. Tagja a MAOE-nek.
Csikós Attila író 1969-ben született Szombathelyen, jelenleg Budapesten él. Utolsó kötete 2018-ban jelent meg a Kortárs Kiadó gondozásában, Vidámpark címen.
Csősz Géza
Falcsik Mari költő 1956-ban született Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarándiplomázott, azóta a költészet és a föllépései mellett szabadúszó szerkesztőként és műfordítóként keresi a kenyerét. Versköteteit a Magvető, a Jelenkor, a Scolar, a Mersz Könyvek adta ki, verseit jelentős irodalmi lapok publikálják. Színpadi előadások, megzenésítések, illetve holland, angol, olasz nyelven fordítások születtek belőlük – maga is tart előadóestek belőlük, és fordítja őket angolra. Ugyanilyen szívesen kapcsolja össze lírai tevékenységét a képzőművészettel, de akár a mozgásművészettel is. Rendre kísérletezik azzal is, hogy a líra nyelvén fejezzen ki hagyományosan más műfajok tipikus tartalmaként számon tartott életanyagot, például drámai szituációt, történetet, vagy akár még az esszébe, tanulmányba illő társadalmi jelenségek elemzését is.
Fehér Enikő
Ferdinánd Zoltán 1980-ban született Kiskunhalason, kisprózákat ír. 2018-ban jelent meg első, Nagy M. Hedviggel közös kötete, a Feles (Mersz Könyvek). Jelenleg a másodikkal, a Proletármulatóval bajlódik. A Halszájoptika rendszeres szerzője, olvasószerkesztője.
Follinus Anna 1984-ben született Bonnban, költő. Az ELTE német szakán és a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia BA szakán szerzett diplomát. Jelenleg Bécsben él. 16 éves kora óta rendszeresen publikál, eddig két verseskötete jelent meg. Junior Prima díjas.
Hartay Csaba 1977-ben született. 1996 óta jelennek meg verseskötetei, regényei. Szarvason él. Kilencedik verseskötete Átkiáltani az őszbe címmel 2020-ban jelent meg a Scolar Kiadó Live sorozatában.
Haynal Ákos 1968-ban született Budapesten. A Halszájoptika rendszeres szerzője, szerkesztője, a multimédiás estek állandó szereplője.
Hegedűs Ákos 1972-ben született Budapesten. 1991 óta foglalkozik versenyszerűen fényképezéssel. 15 éven keresztül dolgozott fotóriporterként és képszerkesztőként a magyar sajtóban. Főleg koncertfotósként volt ismert. 2005 óta szabadúszó fotográfus. 1996-ban elnyerte a Magyar Sajtófotó Pályázat hírkategóriájának első díját. 2017-ben képeit kiállították a londoni Somerset House-ban. Hét fotóalbuma jelent meg, a legutóbbi 2019-ben Harmadik rész címmel, a Halszájoptika Képirodalmi Hálózat íróinak közreműködésével.
Hernyák Zsóka
Hirmann Csaba
Horváth Eve 1984-ben Nagykanizsán született, költő. Jelenleg Dunavecse és Budapest között él. Magyar szakot végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Első kötete Konzol címmel jelent meg 2019-ben (MERSZ-Könyvek).
Icsu Renáta 1979-ben született, grafikus, aki fényképeket is készít. Visszahúzódó, zárkózott, magányos alkotó. A valóságtól elrugaszkodó, elgondolkodtató, sokszor nyomasztó képeinek főszereplője ő maga. Gyakran helyezi magát olyan jelenetekbe, amelyekbe a valóságban soha sem szeretne belekerülni. Ha kell, épít, ha kell, rombol, ha kell, feje tetejére állítja a világot egy kép kedvéért. Célja megmutatni a rózsaszín valóságon túli létezést.
Jásdi András
Kecskés Péter (1972, Budapest) Transzmediális képzőművész, elektrográfus, fotográfus, videóművész, művészeti író, költő, asztrológus, noisemaker, performer. Eddig négy önálló katalógusa és négy kötete jelent meg (versek és asztrológiai esszék), több, mint ötven egyéni kiállítása volt, működött szerkesztőként is. Tagja a MAOE-nek, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Küldeményművészeti Társaságnak, és a Magyar Aquinói Szent Tamás Társaságnak, tagja volt a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, valamint alapítótagja az Egyesült Képek Egyesületnek, a United Gods-nak és a NEMTEIS perormansz-csoportnak. Tanított a Tan Kapuja Buddista Főiskolán és a MOMÉn.
Kerényi Tamás 1973-ben született Debrecenben. 2014-ig Budapesten élt, ezután családjával Angliába költözött. Végzettségét tekintve szociológus, jelenleg teherautó-sofőrként dolgozik. Idén kezdett publikálni, írásai eddig a kulter.hu, valamint a Prae folyóiratokban jelentek meg.
Klein Rudolf (Szabadka, 1955) építészettörténész, fotográfus, egyetemi tanár, az MTA doktora. A XX. századi építészet történetével foglalkozik, illetve az építészet és a filozófia, az építészet és a vallási/nemzeti önazonosság kapcsolatával. Nagyobb képes monográfiát készített a magyarországi zsinagógákról.
Komár Sabrina 1981-ben született Budapesten, a nagyváros okozta szorongás elől három éve falura költözött. 2020-ban szerzett mesterdiplomát Textiltervezés szakon a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A fényképezés jó ideje kíséri önismereti útján: munkái önéletrajzi ihletésűek, önarcképek, belső monológok különböző formákban, technikákkal. 2020 óta tagja a FISE-nek.
Kovács Zsolt
Köböl Vera 1949-ben született Budapesten. A Lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskola könyvtervezés–alkalmazott grafika szakán diplomázott. Tizennégy évig dolgozott a Corvina Kiadóban, 1984-től szabadfoglalkozású könyvtervező, alkalmazott grafikus, fotográfus. A Szép magyar könyv zsűritagja, majd szakmai vezetője volt, főiskolai diplomamunkák opponense. 1978-tól a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tagja. Képei többnyire az épített, tágabb értelemben az ember teremtette világ apró részleteit, a rácsodálkozás pillanatát rögzítik.
Koponyás Regina
Magyary Ágnes 1975-ben született Kolozsváron, 1989 óta Budapesten él. Első kötete, a Periton 2004-ben jelent meg. Ugyanebben az évben odaítélték neki a Méhes György-debütdíjat, majd 2007-ben Mikó-díjat kapott. Második kötete Az ördög operába készül és más történetek címmel 2013-ban látott napvilágot. 2014- ben elnyerte a Fehér Klára Irodalmi Díjat. A Rövidzárlat az alvilágban 2016-ban, a Víziló a Szamosban című regényét 2018-ban adták ki. A Halszájoptika rendszeres szerzője.
Móricz-Sabján Simon
Murányi Zita (Budapest, 1982) magyar író, költő, újságíró. Versei jelentek meg egyebek között a Mozgó Világban, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Bárkában, a Népszabadságban. Első önálló kötetére, a 2003-ban megjelent Tükörpalota című kisregényre 2004-ben Bródy Sándor-díjat kapott. 2020-ban jelent meg (V)érző fa című verseskötete a Magyar Napló gondozásában.
Nagy Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4.–Budapest, 2007. január 3.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia 2017-ben posztumusz tagjává választotta.
Nagy M. Hedvig Budapesten született 1983-ban. A Práter utcai Szakiskolában kezdte tanulmányait, majd a Szellemkép Szabadiskolában folytatta, ahol 2011-ben végzett fotográfus szakon. Számos helyen kiállított (Gozsdu udvar, Millenáris Park, Kossuth Klub, Uránia Filmszínház), legutóbb az Art9 Galériában, az általa alapított Minek Kollektívával. Volt patológiai fotós, rendezőasszisztens, képkeretező és tárlatvezető. Jelenleg szabadfoglalkozású. Ferdinánd Zoltánnal közös kötete, a Feles, 2018-ban jelent meg a Mersz Könyvek gondozásában.
Nagy Zsuka 1977-ben született Nyíregyházán. Iskoláit a Nyíregyházi Főiskolán és a Miskolci Egyetemen végezte. Költő, aki novellákat és kiállítás-megnyitókat is ír. Szereti az átmeneti műfajokat és a művészetek közötti átjárást. Hisz a szép szóban és a récsecskefizikában. Legutóbbi kötete: delej, versek (Orpheusz Kiadó, Budapest, 2020)
Nagy Zopán (Gyoma, 1973) fotóművész, költő, képzőművész. 1993-tól irodalmi-, művészeti folyóiratokban publikál, 1996 óta pedig rendszeresen kiállít, fő érdeklődési területe a különböző művészeti ágak összekapcsol(ód)ása. Miltényi Tibor (2016) szerint, képeit erős szimbolizmus jellemzi – de hogy mit akarhat szimbolizálni azt sűrű homályba borítja. Egyfolytában forszírozza a hibákat és provokálja a véletlent. Intenzív bölcseleti és képzeleti-figyelem motiválja – akárcsak verseit –, s állandóan reflektálja is önmagát a művekben. Misztikus érintettsége indulati-bölcseleti paradoxonokban létezik. 2016 óta a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja.
Nagygyörgy Zoltán 1980-ban született Budapesten. Szórakozásból szövegíró, megélhetésből mérnök. Szépreményű, de realista alkotóként határozza meg önmagát, amikor épp nem fáradt. A Halszájoptika állandó szerzője, előadásainak résztvevője.
Novák Zsüliet 1983-ban született, író. Pomázon él, nemrégiben fejezte be második novelláskötetét.
Orcsik Roland
Petőcz András
Pocsay Zsolt
Puskás Erzsi
Sajó László
Schmidt János
Syporca Whandal 1977-ben született, képzőművész, performer. A SkhyzoKhyno Studio alapítója, az Opál Színház, a Minek Kollektíva, a GLOBAL ART International Project, a Common Jam Project jelenlegi tagja, a Zuriel Waise és QAD zenei formáció tagja. Vizuális és performatív, zenei területen a műfaji határok átjárhatósága, és a technikai eszközök kombinálása érdekli. Munkái a kísérletezés esetlegességét, fragmentáltságát, de izgalmasságát is megjelenítik.
Szamosvári Bence Békéscsabán született 2001-ben. Azóta publikált a Műút portálon, a Pannon tükörben, az f21.hu-n (a lista folytatható), és írt egy meseregényt. Szeretné kiadni egyszer. Aztán írni még. És azt is kiadni. És írni. Igen, az jó volna.
Szunyogh Gábor
Szűcs Anna Emília
Talán Miklós 1968.január elsején született Budapesten. A hétfő gyermeke. Porfarmer, hang(vad)ász, fénykallózó. Léte szerdáját véli élni, bár előfordul, hogy csütörtököt mond. Jelmondata: Cherchez la flamme!
Tomaji Attila, költő, irodalomtörténész, Zebegényben él.
Triceps 1955-ben született Nagykikindán (a volt Jugoszláviában). Rendező, performer, művészeti író. Tanulmányait az ELTE magyar-szerbhorvát-esztétika szakán végezte (1974–80). Jugoszlávia, Svájc és Románia után 1993-tól Magyarországon él. Az Opál Színház (1993-) rendezője, a Szépírók Társaságának tagja (2009-), a pesti undorgrund Mersz Klub (2015-) vezetője.
Kötetei: Éhségkönyv (napló, Nyitott Könyvműhely, Bp. 2005), Nőket néző képek (digitális kollázsok Falcsik Mari verseihez, Scolar, Bp. 2013), Semmikor (versek, Bada Dada Alapítvány, Bp. 2017). Filmje Bada Dadáról: Dada Univerzoom (Gasner Jánossal, Zrem Film, Bp. 2008).
Ürmös Attila 1969-ben született Szabadkán, 1993 óta Budapesten él. Első kötete egy zenei monográfia volt (Pink Floyd, 1995. Cartafilus Kiadó). Novelláskötete: A semmittevés filozófiája (2007. Filagóra Kiadó). Tagja a Szépírók Társaságának. A 2010-es években a következő folyóiratokban publikált: Élet és Irodalom, Műút, Várucca Műhely, Mozgó Világ, Vigília, Magyar Műhely, Napút, Halszájoptika.
Tuza Mónika
Varga Imre 1977-ben született Tiszafüreden, fotósként dolgozik. Még humanista. A Halszájoptika képszerkesztője, rendszeres szerzője, előadásainak állandó résztvevője.
Virág Kriszta 1974-ben született Várpalotán, 1993 óta Budapesten él, ahol művészet- és szocioterápiás csoportvezetőként dolgozik. Írásai eddig a Kalligramnál, a Napútnál, a Vörös Postakocsinál, a Dróton és a Halszájoptikán jelentek meg.